A plázázás élménye nem kizárólag a kapitalizmus terméke; a szocializmus korában is léteztek olyan helyek, amelyek a mai plázák előfutárainak tekinthetők. Ezek a helyek, mint például a Skála Áruház, a hiánygazdaság közepette egyfajta nyugati oázist képviseltek, ahol a korlátozott kínálat mellett is igyekeztek kielégíteni a vásárlók igényeit. A Skála nem csupán egy áruház volt, hanem egy találkozóhely, egy szimbólum, amely a szocializmus szürkeségében egy kis színt és változatosságot hozott az emberek életébe. Az áruházban kapható termékek, bár nem vetekedhettek a nyugati áruk minőségével, mégis vonzó alternatívát jelentettek a mindennapi beszerzésekhez.
A Skála Áruházak megjelenése a szocialista kereskedelemben jelentős előrelépést képviselt, hiszen a korábbi, sokszor szűkösebb kínálathoz képest itt nagyobb választék és korszerűbb kiszolgálás várta a vásárlókat. Az áruházak népszerűsége annak is köszönhető volt, hogy a korabeli propagandagépezet is előszeretettel használta fel a Skála képét a szocialista életszínvonal emelkedésének bemutatására. Azonban a Skála nem tudta teljesen felszámolni a hiánygazdaság okozta problémákat, hiszen bizonyos termékek továbbra is nehezen voltak beszerezhetők, és a minőség sem érte el a nyugati színvonalat. A Skála Áruházak azonban így is fontos szerepet játszottak a szocialista Magyarország életében, és a nosztalgia sokakban máig élénken él az áruházakkal kapcsolatban.