A Mongol Birodalom a történelem egyik legnagyobb kiterjedésű állama volt, területe a 13. és 14. században Eurázsia jelentős részét lefedte. A birodalom felemelkedése Dzsingisz kán nevéhez fűződik, aki a mongol törzseket egyesítve indította el hódító hadjáratait. A kezdeti sikerek után a birodalom gyorsan terjeszkedett, meghódítva Kínát, Oroszországot, Perzsiát és a Közel-Kelet jelentős részét. A Mongol Birodalom ereje a lovasíjászok gyorsaságában és hatékonyságában, valamint a kiváló szervezésben rejlett. A birodalom felemelkedéséről és bukásáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez az időszak jelentős változásokat hozott a meghódított területeken, mind gazdasági, mind kulturális értelemben.
Azonban egy ekkora birodalom hosszú távú fenntartása rendkívül nehéznek bizonyult. A hatalmas terület, a különböző kultúrák és a belső viszályok mind hozzájárultak a birodalom széteséséhez. Az utódok harcai, a területi igények és a helyi felkelések gyengítették a központi hatalmat. A birodalom végül több részre szakadt, és a különböző kánságok önálló útra léptek. A Mongol Birodalom bukása tanulságos példa arra, hogy egy hatalmas birodalom is összeomolhat, ha nem képes megbirkózni a belső és külső kihívásokkal, és az egység nem tud fennmaradni. A birodalom öröksége azonban a mai napig érezhető a volt területeken.