Gruen-effektus: 5 dolog, amiért idegesít a pláza (és ki az oka)

A plázákban érzett idegesség, a dezorientáció és a vásárlási kényszer furcsa keveréke sokunk számára ismerős. Ez az érzés, amit a Gruen-effektusnak nevezünk, egy bizonyos Victor Gruen nevű építészhez köthető. Ő tervezte az első zárt, légkondicionált bevásárlóközpontokat az 1950-es években azzal a céllal, hogy közösségi tereket hozzon létre. Ironikus módon azonban éppen az ő tervei váltották ki azt a pszichológiai jelenséget, ami miatt sokan inkább kerülik a plázákat. A Gruen-effektus lényege, hogy a tudatosan megtervezett elrendezés, a figyelemelterelő elemek és a kényelmes környezet hatására elveszítjük az időérzékünket és a kontrollt a vásárlási szokásaink felett.

A Gruen-effektus nem véletlen: a plázák tervezése során pszichológiai trükköket alkalmaznak, hogy minél több időt töltsünk ott és minél többet vásároljunk. A bejáratok elhelyezkedése, a folyosók kanyargós vonalvezetése, a kirakatok elrendezése és a zene mind-mind a vásárlási kedvünket befolyásolja. Érdemes tudatosan odafigyelni ezekre a hatásokra, amikor plázába megyünk, és megpróbálni ellenállni a vásárlási kényszernek. A tudatosság segíthet abban, hogy ne váljunk a Gruen-effektus áldozatává, és a plázázás ne idegesség forrása, hanem kellemes időtöltés legyen.