Copfok és Hajviseletek: Mit Üzentek a Régi Magyar Lányok?

A régi magyar hagyományban a frizura nem csupán divat kérdése volt, hanem sokkal inkább a viselőjének státuszát, életkorát és erkölcsi helyzetét tükrözte. A hajviseletek jelentéséről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. A hajadon lányok általában copfot viseltek, mely szigorúan rendezett és ápolt volt, ezzel is jelezve, hogy még a házasságra várnak, és a családjuk felügyelete alatt állnak. A copf a tisztaság és a szerénység jelképe volt, és a lányok büszkén viselték ezt a jelképet, hiszen ezáltal is kifejezték hűségüket a hagyományokhoz és a közösséghez. A copf fonása és díszítése is szigorú szabályok szerint történt, figyelembe véve a helyi szokásokat és a családi hagyományokat.

Amikor egy lány férjhez ment, a copfját kiengedték, ezzel is szimbolizálva a leánykori élet lezárását és az új, asszonyi szerepbe való lépést. A kiengedett haj a szabadságot, a termékenységet és a nőiességet jelképezte, ugyanakkor azt is mutatta, hogy a nő már nem a szülői ház felügyelete alatt áll, hanem a férje felelőssége alá tartozik. A kiengedett hajat ezután már nem hordták nyilvánosan, hanem legtöbbször kendővel vagy főkötővel takarták el, ezzel is kifejezve a tiszteletet és a szerénységet a férjük és a közösség felé. A hajviseletek tehát nem csupán külső megjelenést szolgáltak, hanem mély kulturális és társadalmi jelentéssel bírtak a régi magyar világban.